Hogyan fejlessz jó biztosítós (vagy akármilyen) applikációt?

Az előző bejegyzésekben körbejártam, hogy milyen applikációkat kínálnak a hazai biztosítók. Sajnos elég gyér a felhozatal, és nem igazán lehet egyikről sem kijelenteni, hogy óriási innováció lenne, de még azt sem, hogy valósan segítene az ügyfeleknek a mindennapi biztosítási ügyintézésük során. Gondoltam írok egy pár sort arról, hogy én hogyan állnék neki egy jó alkalmazás fejlesztésének, és mi lenne az, amivel igazán ki lehetne tűnni a mindennapi alkalmazás felhozatalból.

jo_alkalmazas.png

1. Tedd fel a kérdést: Mi a cél?

Ha az a válasz, hogy "legyen applikációnk", akkor nem jó az irány, és neki se kezdj. Ilyen projekt az elmúlt időszakban elég sok indult, és láthatod az eredményét az előző bejegyzésekben. Ha az a válasz, hogy "segítsek az ügyfeleimnek a biztosítási ügyeik intézésében" már kezded érteni mi is az, amire egy biztosítási applikációt érdemes lefejleszteni. A kérdés innentől az, hogy mennyire tudod  pontosítani, hogy miben is fogsz segíteni nekik, és milyen eszközöket adsz a kezükbe

2. Mire van szükségük az ügyfeleknek?

Biztos viharriasztásra. Meg utasbiztosításra, mert azt szoktak kötni a neten, ezért tuti menni fog az appon keresztül is. Ja, és el ne feledkezzünk a hasznos kiegészítőkről sem. Pl jó lenne, ha lenne zseblámpa, meg valutaváltó (persze úgy, hogy az árfolyamot az ügyfél adja meg), és tuti nem fogják tudni azt se, hogy mit csináljanak, ha kifogyott a benzin. Mi lenne, ha raknál bele nekik súgót? Egyébként meg ha már fejlesztünk, akkor álmodjunk nagyot, és csináljunk egy kapcsolgathatós biztosítást, mert tuti arra vágynak az ügyfelek, hogy minden alkalommal mikor leviszik a szemetet bekapcsolhassák az "idegen tárgy ráesése" fedezetet, hogyha rájuk zuhan egy repülő, tuti védve legyenek. (na jó, elég az iróniából)

Bármilyen innovatív csapat is ül össze az egész délutános gigameetingeken, elárulhatom: sosem fogják kitalálni, hogy mit is szeretnének az ügyfelek. Kik tudják hát igazán? Hát az ügyfelek. Nem ártana inkább őket megkérdezni arról, hogy milyen szolgáltatások azok, amiket szívesen látnak egy biztosítós appban. Persze lehetnek előfeltételezések, de ezeket sem ártana még a fejlesztés megkezdése előtt letesztelni a célcsoportnál, hogy mit szólnak hozzá. (Ja igen, célcsoport. Ez is megér egy külön pontot.)

3. Célcsoport - Kik fogják használni az alkalmazást?

Ki fogja használni az appot? Hát mindenki! - Jöhet a standard válasz, ami azonban teljesen hibás. Nem árt ugyanis tisztában lenni azzal, hogy az a cél, amit meghatároztunk mely ügyfelekkel valósulhat meg, azok a fícsörök, amiket fejlesztünk kiknek lesznek hasznosak, és azok az eszközök, amikre optimalizáljunk az alkalmazást igazából kiknek a zsebében vannak ott.

Az alkalmazásokat jellemzően a fiatalabb generáció használja, ráadásul ők azok, akik a legelsők közt cserélnek eszközöket is, így például felesleges a 6 évvel ezelőtti Androidos rendszerekre optimalizálni az alkalmazást. Cserébe viszont ők azok, akik a legérzékenyebbek arra, ha valami nem trendi, vagy valami nem működik. Sőt, ennek hangot is fognak adni a különböző fórumokon, és véleményezik is szorgosan az alkalmazásokat az alkalmazás boltokban. Ezért lenne érdemes jól eltalálni az ő ízlésüket, és akár a véleményüket kikérve megvalósítani a fejlesztéseket. A célcsoportot azért sem árt jól eltalálni és tesztelni, mert lehet mellé fogunk lőni, ha valamilyen szolgáltatásnál túlzott elvárásokat állítunk fel, és igazából ki fog derülni, hogy nincs is olyan célcsoport (vagy egyszerűen csak túl szűk). Ha például olyan budai villában élő, felsőkategóriás gépjárművel rendelkező, 30-40 közti felhasználókra célzunk, akik évente kétszer mennek utazni - így lehet nekik utasbiztosítást eladni -, akkor nem szabad azt várni egy alkalmazástól, hogy tömegesen fogják letölteni. Ja, és valószínű ők lesznek azok, akik viszont ismerik a számológépet, és a Google-t, szóval nem lesz szükségük a hasznosnak vélt "kisokosra".

4. Mi történik a fejlesztés után?

Az alapok persze rendben vannak: átvesszük a fejlesztést, kirakjuk a webáruházba, kifizetjük a beszállítót, adunk pár szép PR interjút saját magunk és cégünk nagyságáról az innováció terén, és várunk, hátha elkezdik használni az ügyfelek csodás alkalmazásunkat. Ha nem kezdik el, akkor gyorsan elégetünk pár tízmillió Ft-ot online marketingre, veszünk ismét egy kis PR megjelenést, hogy produkáljunk némi letöltési számot. Ezzel megvédjük a projektet a felsővezetés és a tulajdonos előtt, azonban nincs következő alkalom. Erre többször már nem lesz lehetőségünk. Akkor persze jöhet a mantra: "Minek is foglalkozni ezzel az appal, ami amúgy tökéletes, dehát az ügyfelek nem használják, mert ők nem akarnak alkalmazásokat használni. Szóval felejtsük el ami volt, és engedjük el a kezét, és ne tervezzünk rá további kiadást." Ismerős? Mintha ez történt volna azokkal az applikációkkal, amikről korábban írtam.

Ha azonban tényleg tudni akarod a kérdésre a választ egy dolgot el kell fogadnod Neked, és a biztosítók felsővezetőinek és tulajdonosainak is: Nincs olyan, hogy fejlesztés után. A jó alkalmazás ismérve, hogy folyamatosan fejlődik. A Google se dőlt hátra, hogy "Csináltunk egy keresőt az embereknek, már működik, használjátok csak, mi meg majd jól elmegyünk nyaralni a Bahamákra."

Itt sem szabad azonban elfelejteni a 2. pontban kifejtetteket. Az, hogy merre tartson az alkalmazás, és milyen fejlesztéseket kell megvalósítani nem a meetingeken kell kitalálni. A kiadott alkalmazást folyamatosan menedzselni kell. Mérni kell azt, hogy mi történik vele, mely részeit használják, illetve ki kell kérni róla a felhasználók véleményét, és a visszajelzések alapján kell a működést optimalizálni, valamint az újdonságokat beépíteni. Nem árt erre akár az appon belül kialakítani egy folyamatot, vagy a felhasználókat ösztönözni néha a visszajelzésre némi akcióval. Az online jelenlét erről kellene hogy szóljon. Az applikációknál hatványozottan. (Ehhez a működéshez javaslom elolvasni Eric Ries: Lean Startup c. könyvét minden olyan terület vezetőjének, akinek beleszólása van egy ilyen fejlesztésbe. A Bookline-on épp akciós. Mi az a 3 315 Ft befektetés könyvenként egy félresikerült projekt költségvetéséhez képest?)

Ja, és nem szabadna figyelmen kívül hagyni az alkalmazásboltokban érkező visszajelzéseket sem. Sok esetben inkább alkalmazni kellene az ott megfogalmazottakat. Itt van például néhány ékes példa az egyik biztosító applikációjának véleményei közül, ahol konkrétan a felhasználók leírják mire lenne szükségük. A dolog pikantériája, hogy ezeket, amiket megfogalmaztak a mai napig egyik alkalmazás sem tudja (szóval akár a konkurencia visszajelzéseit sem ártana figyelni):

kepernyofoto_2018-10-24_17_45_05.png

kepernyofoto_2018-10-24_17_46_02.png

 

5. Plusz egy tanács, csak Neked, ha a fentiek rendben vannak 

Ott lapul az ügyfelek zsebében egy hatalmas tudással rendelkező, kifinomult érzékelőkkel, kamerával ellátott, hipergyors többmagos processzorral szerelt, 4G-s internetezésre is képes okostelefon. Mi lenne, ha használnád ezeket a dolgokat, ahelyett, hogy csak egy mobilra optimalizált weblapra küldenéd a felhasználókat? Ja, és csalni sem ér. Attól mert képes vagy az alkalmazáson belül megjeleníteni weblapot anélkül, hogy az ügyfél észrevenné (mert nem dobod át egy böngészőbe) még mindig nem használod a kezedbe adott technológiát.

A folyamatokban szintén ne feledkezz meg arról, hogy itt egy kis képernyőn kell a felhasználóknak adatokat bevinniük. Ha tudod, akkor vegyél le minden terhet a vállukról. Például ha megnyitod a Facebook vagy Google azonosítóval való regisztráció lehetőségét, máris pár adatot át tudsz emelni. Ha lefotóztatod például az ügyfél igazolványát, akkor egy karakterfelismerő segítségével szintén elő tudsz tölteni adatokat. Ja, és mi lenne, ha az utasbiztosítás kötés is 21. századi módon történne? Ha átlépi az ügyfél az országhatárt, kaphatna értesítést, hogy jó lenne biztosítást kötnie. Természetesen szintén minden elő lenne töltve, és neki csak max a csomagot kellene kiválasztania. Ugye milyen jól hangzik? Ügyfélként imádnám. Pláne ha magától el is indulna. Ja, hogy ilyen már van pl a Revolut alkalmazásában? Nem ártana tanulni tőlük.

Rengeteg dolgot tudnék még sorolni, de már így is hosszúra nyúlt ez a bejegyzés. A lényeg: ne weblapot fejlessz applikáció helyett!

Összegzés

Hogy is szokott lenni a filmek végén? "A filmben szereplő cselekmény megtörtént eseményeken alapul." Valami hasonlóval zárnám én is ezt a sorozatot. Az előző bejegyzéseimet követően beszélgettem jópár ismerősömmel a különböző biztosítóknál, és megerősítették, hogy kísértetiesen eltaláltam azt, ami valójában náluk történt az alkalmazásaik körül. Persze ebben a bejegyzésben sok helyen túloztam, vagy talán itt-ott nyersen is fogalmaztam, amiért elnézést kérek (pláne, ha valaki esetleg magára ismert). Fontosnak tartom viszont, hogy megmutassam mit kellene máshogy csinálni, hogy az amúgy utólag feleslegesnek mondott, vagy akár idő előtt lehúzott projektek sikeresek lehessenek a jövőben. Jó lenne már egy jó biztosítós alkalmazást is használni. 

A bejegyzés trackback címe:

https://insurtech.blog.hu/api/trackback/id/tr3414319803

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Insurtech

A blogon a biztosítások, biztosítók jövőjével foglalkozom. Összegyűjtöm azokat a megoldásokat, amik meghatározhatják ennek a szektornak és a benne dolgozóknak a jövőbeli mindennapjait.

Friss topikok