Tanulságos történet vol 2.
...nézzünk a mélyére

Úgy tűnik az eredetileg január 1-én publikált (a Fintechzone által is lehozott, és aztán ide a blog.hu-ra is átemelt) amolyan évindító felrázó bejegyzésem tényleg elgondolkodtatott sokakat, mert egyrészt a szakmai Facebook csoportokban jó kis diskurzus alakult ki a bejegyzés alatt, másrészt Kurtisz Krisztián az Uniqa Biztosító vezérigazgatója egy a portfolio.hu-nak adott interjújában gyakorlatilag az általam is felvázolt jövőképről mesélt (csak remélni merem, hogy Krisztián olvasta az én bejegyzésem, és ez is erősítette azokat a gondolatokat, amik az interjúban szerepelnek).

433h_d_1.png

El akarod olvasni az előző posztom? Klikk ide:

TANULSÁGOS TÖRTÉNET

... nem csak biztosítók számára

A helyes hozzáállás

Péntek este néztem meg A számolás joga c. filmet, ami egy igaz történetet, 3 zseniális afroamerikai nő történetét mutatja be, akik a 60-as évek amerikájában a NASA-nál dolgoztak. Közülük számomra Dorothy Vaughan története volt igazán megdöbbentő, aki a számoló csoportot vezette (kinevezés nélkül), amikor észrevette, hogy a NASA épp egy új IBM számítógép felállításába kezdett (nem volt nehéz észrevenni, óriási szekrények voltak :). Felismerte, hogy ez a gép fogja átvenni a munkájukat, és ahelyett, hogy ellene tett volna, inkább utánajárt, és megtanulta programozni a gépet. Sőt, a csoportját is megtanította rá, így a korábbi számolók lettek az első személyzete az új gépeknek, ő pedig a vezetőjük (a NASA első afroamerikai csoportvezetője).

via GIPHY

Örülök, hogy a visszajelzések alapján sikerült egy kis kavicsot dobnom az álló vízbe. Ebben a bejegyzésben szeretném kicsit elmélyíteni azt a gondolatkísérletet, amit már megkezdtem az előző posztban, és igyekszem megválaszolni a felmerült kérdéseket. Mielőtt belevágnék, egy rövid ismétlés, hogy mi is volt a fő állításom az előző posztban:

Lehetséges létrehozni a ma már létező technológiákkal egy olyan megoldást, ahol kihagyhatók a ma még központi szerepet betöltő biztosítók, egy transzparensen működtetett, blockchain alapokra helyezett okosszerződéses rendszer segítségével, ami olcsóbb, gyorsabb, egyszerűbb működést jelenthet a mai biztosítási megoldásoknál, és sokkal inkább adhat választ az ügyfél "mit is akarok?" kérdésére.

...és akkor jöjjenek a kérdések:

1.) Milyen termékeknél lehet ez a modell működőképes?

Sokakban felmerült, hogy a jelenleg megszokott értékesítési és sokkal inkább az ügyviteli és kárrendezési folyamatok valóban kiválthatók-e ezzel a modellel, humán beavatkozás nélkül? Röviden a válaszom: Igen.

Már most vannak olyan területek, ahol megjelenhetnek, és pár év alatt egyre több helyen. Mire van szükség leginkább a terjedéshez? Adatra. Rengeteg olyan megbízható, és ellenőrizhető adatra, amire pl egy kárrendezést építeni lehet magabiztosan, megkérdőjelezhetetlenül. Ezért az első termékek olyanok lehetnek, ahol emberi beavatkozás nélkül már ma is rendelkezésre állnak adatok, amik alapján egy okosszerződéses rendszer el tudja dönteni, hogy történt-e kár, vagy sem, és el tudja indítani a kifizetést.

Ezért jó példa az AXA Fizzy biztosítása, amiről a Fintechzone-on jelent meg egy jó kis összefoglaló. A lényege: arra lehet biztosítást kötni ezen a blockchainre épített megoldáson keresztül, hogy késni fog-e a repülőnk New York és Párizs közti repülésünk idején. Ha igen, akkor egy nyilvános adatbázisból (a Flightradar adatbázisa alapján) ezt a rendszer tudja, és mindenféle kárbejelentés nélkül már indítja is a kiutalást. Itt még ugyan van mögötte egy biztosító, de hogy kiváltható-e? A korábban leírt modell szerint igen. A példa remélem jól mutatja, mit is jelent a teljes automatizálás. Milyen ilyen jellegű területek vannak, ahol már most rendelkezésre állnak adatok? Elsőre amik eszembe jutnak: mezőgazdaság, csomagküldés, időjárás, pénzügyi adatok stb. (apropó pénzügyi adatok: a PSD2 kapcsán biztos fogok a közeljövőben írni egy bejegyzést, hogy mekkora lehetőség is van most akár a biztosítók kezében.)

Tény, hogy jelenleg pl egy lakásbiztosításnál nehezen lehetne teljesen automatizálni a kárrendezést, hisz nem feltétlen állnak rendelkezésre adatok. Viszont ahogy egyre olcsóbbak a szenzorok, és egyre több mindenben támogatják a mindennapjainkat, egyre több helyen fognak megjelenni, és rengeteg adat fog rendelkezésre állni. Ma már fillérekbe kerül pl egy olyan szenzor, ami jelzi a vízvezetékben az esetleges szivárgást, így egyrészt kármegelőzésben is használható, de segítheti alátámasztani a kár megtörténtét. Az alap modell például kiegészítve egy elsősorban szolgáltatás központú kárrendezéssel (ahol nem pénzt utal a rendszer, hanem megszervezi a csőcserét), amiben ráadásul az adatok segítségével igazolható, hogy a kár megtörtént, akár még működőképes is lehet ezen a területen a közeljövőben.

2.) Hogyan lehet biztosítani a tőkeszükségletet?

Mikor lehet szükség plusz tőkére? Ha a közösség által összehozott veszélyközösségnek hirtelen nagyobb (akár tömeges) kára lenne, és nem lenne rá fedezetük.

Innentől válik ez érdekes kérdéssé, ami elég messzire vezet, mégpedig az ICO-k világába.

Mi is az ICO? Erről önmagában egy teljes bejegyzést lehetne írni. Ha nagyon leegyszerűsítem - és kifejezetten az alap modellben használható szerepük oldaláról fogom meg -, egy olyan eszköz, ami lehetővé teszi a megosztott elszámolást, valamint rendelkezhet értékkel és jogokkal a működési modellben. Az ICO-t két irányból szokták megközelíteni: vagy önálló kriptodevizaként kezelik, aminek értéke van, és lehet vele kereskedni a különböző kripto tőzsdéken, illetve ún. tokenként, ahol valamilyen szerepet is ellát az üzleti modellben. Én úgy gondolom, hogy bár az ICO-k piaca jelenleg szabályozatlan, és rengeteg haszontalan megoldás van amikbe kódolva van a bukás veszélye, alapvetően azokban az esetekben, ahol szerepet találnak nekik a működési modellben hosszútávon is jó megoldások lehetnek. 

Milyen szerepe lehet egy saját ICO-nak a biztosító nélküli biztosítási modellben? A legegyszerűbb, ha kb úgy tekintünk rá, mint egy részvényre. Meg lehet vásárolni, amivel a közösség pénzhez jut, az ICO tulajdonosa pedig rendelkezhet felette. Ahhoz azonban, hogy tényleg fenntartható legyen egy ilyen rendszer, a részvénnyel ellentétben szerepet is kell neki találni. Ilyen szerep lehet például a modell háttér elszámolási rendszere, ahol a kibocsátott ICO lehet az elszámolás egysége. Anélkül, hogy belemennék a részletekbe (mert eléggé el lehetne benne veszni) egy a lényeg: egy saját ICO kibocsátásával a közösség egy dinamikus, skálázható, megosztott forráshoz jutna, ami biztosíthatna egy olyan plusz tőkét, ami rendelkezésre állna olyan esetekben, amikor a valószínűségi alapon működtetett modellben forráshiány alakulna ki. 

Ha már ICO kibocsátás...

Emlékeztek az előző cikk végén hozott két példámra, akik megpróbálnak blockchain alapú megoldást megvalósítani? Az egyik, az insurepal.io épp ICO kibocsátással tervezett akkor tőkéhez jutni. A kibocsátás napján, január 16-án szerettem volna venni, de mire odaértem már mindet eladták (!). Pár óra alatt 18 000 000 USD értékben értékesítettek IPL néven futó ICO-jukból, aminek az értéke az elmúlt időszakban ráadásul megtízszereződött.

 A kérdéseken túl

A későbbiekben érdemes lesz a boncolgatott témák kapcsán erre a két bejegyzésre visszatérni, mert minden ma még hagyományos biztosítási modellre épített innováció, ami pl az automatizálásban, vagy az adatvagyon bővítésében/elemzésében jár élen, a jövőben akár erre a modellre is egyre egyszerűbben átültethető lesz. Shai Wininger, a Lemonade egyik alapítója egy hosszú bejegyzésben pont január 1-én mutatta be (és pont egy CD bolt példáját hozta, ami nagyon hasonlít az én előző bejegyzésben használt párhuzamomra), hogy hogyan is működnek ők a Lemonade-nél, és hogyan építik a jövő szervezetét, egy "Autonóm Szervezetet", ahol már nem az számít, hogy mennyi a dolgozó, hanem hogy mennyi dolgot tudnak automatizálni.

Érdemes tehát kinyitni a szemünket, és alkalmazkodni a jövő kihívásaihoz, ahogy a bejegyzés elején említett filmben (és a valóságban) Dorothy Vaughan tette, hisz úgy érdemes hozzáállni a változáshoz, hogy megtaláljuk benne a saját helyünket. Én itt leszek, és igyekszem bemutatni ezeket a változásokat.

A bejegyzés trackback címe:

https://insurtech.blog.hu/api/trackback/id/tr7313607389

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Insurtech

A blogon a biztosítások, biztosítók jövőjével foglalkozom. Összegyűjtöm azokat a megoldásokat, amik meghatározhatják ennek a szektornak és a benne dolgozóknak a jövőbeli mindennapjait.

Friss topikok