Tanulságos történet
... nem csak biztosítók számára

Vajon annak idején a hanglemezgyártók észrevették, hogy mit is jelent számukra az internet? Vajon szerveztek nagy konferenciákat, hogy hirdessék: a lemezek a jövő, mert az embereknek mindig szükségük lesz a lemezekre? Nem voltam ott egy igazgatósági ülésükön sem, és nem vettem részt ilyen konferencián sem, így nem tudhatom, hogy mi történt. Egy dolog viszont biztos: míg 2000-ben több, mint 940 millió zenei CD-t adtak el az USA-ban, addig mára a 100 milliót sem éri el ez a szám. A legnagyobb lemezkiadók pedig válságos időszakon mentek/mennek át, és a 4 legnagyobb közül több tulajdonost cserélt, és volt olyan, akit feldaraboltak, és beolvasztottak.

433h.png

Mindeközben…

Míg az utóbbi időben a PSD2 kapcsán a bankokra egyfajta innovációs teher is rakódott, addig a biztosítók inkább törvényi/szabályozási teherrel küzdöttek. Emellett azonban bár fél szemmel figyelik a változásokat, és kommunikálják saját innovatív hozzáállásukat, a valóságban inkább kivárnak, és nagy konferenciákon győzködik magukat, hogy az ügyfeleknek márpedig szükségük van a biztosítókra, és megoldásaikra. Csak egy dolgot értenek félre. Pont úgy, ahogy a lemezgyártók is félreértették az ügyfeleiket, akiknek nem lemezre volt szükségük, hanem a zenére. Hiába volt rosszabb a minősége az mp3-nak, mint a CD-nek, hiába nem volt kézzelfogható a digitális tartalom. Az internetnek köszönhetően könnyebben hozzáférhetővé, az iPod-nak, az mp3 lejátszóknak köszönhetően hordozhatóbbá vált a zenei élmény.

via GIPHY

Információk internete és az értékek internete

Manapság az internet már alapvetően jelen van az emberek mindennapjaiban, és teljesen átalakította az életünket. A zenén túl hasonló folyamat zajlott le számtalan, az információk különböző formáira építő területen. Ma már többnyire nem veszünk DVD-t, hanem helyette megnézzük a filmeket valamilyen online csatornán. Szállást sem útikönyvek ajánlói alapján választunk, hanem portálokon keresztül, ahol megismerhetjük mások véleményét is az adott szálláshelyről, ami nem feltétlen szálloda, hanem akár valaki magánlakása is lehet. Ezt az internetnek, pontosabban az információk internetének köszönhetjük.

Bár jelentősen átalakította a biztosítók működését — az értékesítést, az adminisztrációt és az ügyintézés menetét — az internet, mégsem kellett tartani tőle, hogy valódi felforgató hatást vált ki, és szükségtelenné teszi őket, hisz szükség volt rájuk, mint központi szereplőkre. Az információk internetén ugyanis minden csak másolat. Ha elküldünk egy e-mailt, az igazából sosem “megy el”, csak lemásolódik annak a gépére, akinek küldtük, és saját gépünkön is megmarad. Ahogy az mp3, vagy bármilyen más fájl is. Ahhoz, hogy értéket tudjunk küldeni, vagy értékkel tudjunk dolgozni, biztosítani kell, hogy egyszerre csak egy példány legyen felhasználható. Ha például pénzt küldünk valakinek, akkor mi azt már ne használhassuk fel, ha megjelent a másik felhasználónál. Ha fel akarok készülni egy káreseményre, kell egy biztosító, aki összegyűjti a pénzt, és tartalékot képez, amiből kifizetik a károkat. Ezért volt tehát eddig szükség a központi szereplőkre, akik egyfajta őrei, és biztosítói az elszámolási rendszerükön keresztül a különböző tranzakcióknak.

2009-óta azonban elkezdtünk belesétálni a jövőbe, az értékek internetébe. Ekkor indult el ugyanis a bitcoin története, ami a blockchain technológiának köszönhetően lehetővé teszi a megosztott elszámolási rendszert, mindenféle központi szereplő nélkül, megbízhatóan. Persze a technológiának megvannak a maga csiszolandó részei, ahogy annak idején sem állt meg a zeneipar megújulása a Napsternél és az mp3-nál.

via GIPHY

Hogy mit jelenthet ez a biztosításoknál?

Ehhez nem árt visszanyúlni a már korábban feltett kérdéshez (tudjátok, amit a lemezgyártók sem tettek fel maguknak): Mit akarnak az emberek? A válasz egyértelmű: biztonságot, arra az esetre, ha baj érné őket. Kell ehhez központi szereplő? A jövőben — az értékek internetének, azaz a blockchain technológiának köszönhetően — már nem.

Játszunk el a gondolattal: van egy platform (applikáció, webes alkalmazás), ahol az emberek félrerakhatnak maguknak arra az esetre, ha baj érné őket. Ráadásul a platform lehetővé teszi, hogy megállapodjanak másokkal, hogyha nem lenne elég a saját megtakarításuk, akkor segítenek egymásnak. Ezt a megállapodást egy blokkláncba kódolt okosszerződés rendszerben rögzítik, ami biztosítja, hogy ez a megállapodás megmásíthatatlan legyen, és automatikusan lefusson. Már el is értünk oda, amit ma egy biztosítás tud. Ráadásul a biztosító működési költségei, tulajdonosi hozamelvárása nélkül, akár jóval jobb, személyreszabottabb, egyszerűbb, gyorsabb ügyfélélményt nyújtva.

via GIPHY

Most jön a kérdés: vajon hogy reagálnak a biztosítók?

Egy részük észre sem vette még a fenti változást, míg másik részük a fentiekre különböző válaszokat keres. Vannak, akik megpróbálnak arról gondolkodni, hogy ezt az új technológiát hogyan is tudnák saját érdekükben használni (pl az AXA Fizzy megoldása), míg mások bízva a törvény erejében megpróbálják teljesen ellehetetleníteni. Ezek a próbálkozások azonban inkább hasonlíthatók ahhoz, ahogy a lemezgyártók próbáltak eleinte a törvényen keresztül érvényt szerezni érdekeiknek, aztán pedig saját streaming szolgáltatást kiépíteni, ami egyiküknek sem sikerült.

Hogy mit eredményezhet ez a folyamat a biztosítók szempontjából? Valódi felfordulást. Megváltozó értékesítési csatornákat, teljesen új folyamatokat, átalakuló termékstruktúrát és jelentős profitveszteséget. Lesznek biztosítók, akik elbukják a harcot, de abban is biztos vagyok, hogy többségük képes lesz fennmaradni, és alkalmazkodik majd az új dolgokhoz. Ahogy tették ezt a nagy lemezgyártók is saját piacukon, akik manapság már szép bevételt termelnek a különböző online zeneértékesítésekből is. Viszont az aranyéveknek lassan, de biztosan vége. Elég csak ránézni a zeneipar bevételeire az USA-ban, amik jelenleg az összes csatornán történő értékesítéssel sem haladják meg sokkal az aranyévek CD eladási bevételének felét.

Addig is küldeném ezt a számot a biztosítók felsővezetőinek, munkatársaiknak (akik közül sokan akár az élére is állhatnának a változásoknak):

Közben pedig mindenki döntse el, hogy ez mennyire a jövő, és hogy hány év alatt zajlik le ez a változás. Egy biztos, az első fecskék már megjelentek.

Teambrella:

Transzparens, blockchain alapú megoldás, nagyjából a fentebb vázolt elgondolás szerint.

Insurepal

Összetett, okosszerződéses rendszerben felépített platform, egy érdekes, kezességvállalással felturbózva. Plusz bónusz, hogy úgynevezett ICO kibocsátással terveznek jelentős tőkéhez jutni, amit kíváncsian várok hogy sikerül.

A bejegyzés trackback címe:

https://insurtech.blog.hu/api/trackback/id/tr4813576009

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Insurtech

A blogon a biztosítások, biztosítók jövőjével foglalkozom. Összegyűjtöm azokat a megoldásokat, amik meghatározhatják ennek a szektornak és a benne dolgozóknak a jövőbeli mindennapjait.

Friss topikok